Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Olyan, mintha Márki-Zay Péter helyére jelentkezett volna be. Interjú.
„Mit szól Surányi György minapi éles kritikájához? A volt jegybankelnök arról beszélt, hogy szemfényvesztés és agymosás folyik, miközben hibák vannak a monetáris és a fiskális politikában is.
A bírálat hevessége nem lep meg, a szakmai megalapozatlansága annál inkább. Surányi György nem szokott erről a kormányról jót mondani, a választások közeledtével most aktivizálta magát, sokat nyilatkozik. Az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa okozta gazdasági visszaesésből igyekszik minden gazdaság feltápászkodni, a magyar is ezt teszi. Ha a gazdasági mutatóinkat hasonlítjuk össze más országokéval, nem is tesszük rosszul. A növekedésünk idén már hat százalék fölött lesz, a foglalkoztatásban jobban állunk, mint a járvány előtt, elkerültük a tömeges magán-, családi és vállalati csődöt, és van esély arra is, hogy újra csökkenő pályára állítsuk az államadósságot, vagyis a fiskális politika gyorsabban tud visszatérni a 2019 előtti konzervatív pályához. Surányi György egy elkésett katasztrófaturista, aki hallotta, hogy valahol baleset történt, de mire odaért, már se roncsok, se sérültek.
Ha jól értem, úgy véli, hogy a volt jegybankelnök kritikája csupán politikai jellegű szöveg.
Másnak nem tudom ítélni. Megszorításokat vizionál, kifogásolja az adócsökkentéseket, a 13. havi nyugdíjat, a rendvédelmi dolgozók béremelését. Olyan, mintha Márki-Zay Péter helyére jelentkezett volna be.
Surányi György kifogásolta azt is, hogy az úgynevezett egyensúlyi mutatók, feltételek rosszabbul állnak, mint 2019-ben.
Nem tudok a világon olyan országot, ahol jobban állnának. A 2020–2021-es gazdasági visszaesés kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008–2009-ben. Minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi most is ennek hatását. A kínálat nem tudott lépést tartani a 2021-ben újraéledő kereslettel, az árak kitörtek, főként az energiaszektorban, ez pedig inflációban csapódik ki. A szállítási láncok akadoznak, sorozatosak az alkatrészhiány és az alapanyagkésés miatti leállások. Ezek a partnereinket, a németeket, az olaszokat, de az ázsiai országokat és persze minket is érintenek. A szerencsénk az, hogy a járvány előtti évtizedet adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használtuk fel, így ebben a helyzetben költségvetési átrendezéssel tudtunk keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap finanszírozott és segített, most nem kellett pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Persze, hogy megugrott a hiány és az államadósság, ahogy ez Európában is történt. Az unió átlagos adósságállománya a GDP száz százaléka fölött van. A miénk 65 százalékról ugrott nyolcvan százalékra, és most azon dolgozunk, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád